Az életvégi időszak


Az életvégi tervezéshez fontos tisztázni, hogy mit is tekintünk az életvégi időszakhoz tartozónak. Szűkebben meghatározva az élet végéhez a haldoklás ideje és maga a halál bekövetkezte tartozik. A haldoklás akkor kezdődik, amikor valamely fontos szerv elkezd leállni, innentől kezdve a haldoklás folyamata, a szervezet teljes leállása néhány perctől akár pár napig is eltarthat. A halál bekövetkeztét a szervezet működésének végleges és visszafordíthatatlan leállása jelenti. Amikor tehát az élet végéről beszélünk, a legtöbbször a haldoklás folyamatára és a halál beálltára gondolunk. Ám az életvégi tervezésben átgondolt döntések jó része éppen a halált megelőző időkre nyújthat jobb életminőséget, legyenek ezek hónapok vagy évek. A tervezés során tehát tágabban értelmezzük az életvéget.

Tágabb értelemben véve az élet végéhez tartozik az időskor és az aggkor, azaz a 75. életév betöltése utáni időszak. Mivel 2016-os adatok szerint Magyarországon a férfiak várható átlagéletkora 72 év, a nőké pedig 79 év, ezért érdemes lehet már az idősödésre, azaz a 60-65 év feletti időkre is gondolni az életvégi tervezés során. Minden ember másként idősödik, másként képzeli el időskorát is, az életvégi tervek ennek megfelelően egészen egyéniek lehetnek: van, aki kifejezetten aktív idősévekre számít, van, aki pedig inkább a nyugalmat, lelassulást várja ettől az időszaktól. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a várható élettartam növekedése korunkban azt is jelenti, hogy több évet töltünk el beteg állapotban, mivel a test öregedése még nem kivédhető folyamat, persze életmóddal, életkörülményekkel az egészséges évek is kitolhatók, de ehhez szerencse is szükséges.

Sajnos egy fiatalabb felnőttet is érinthetnek az életvégi döntések, mégpedig akkor, ha gyógyíthatatlan betegség terminális állapotába kerül. Akkor mondjuk, hogy állapota terminális, ha halála várhatóan 3-6 hónapon belül, orvosi kezelés mellett is bekövetkezik, azaz menthetetlen, egyedül a tüneteit tudják palliatív kezeléssel enyhíteni.

Komoly baleset is érhet bárkit, kortól függetlenül, illetve léteznek olyan alattomosan lappangó betegségek, állapotok, amik hirtelen halált okoznak. A hirtelen bekövetkező halálesetekre lehet a legkevésbé felkészülni, az életvégi tervezésből ilyenkor leginkább a temetésre, a hagyatékra, a tőlünk függő családtagokról való gondoskodásra vonatkozó kívánságok fognak érvényre jutni.

Az életvégi tervezés nem csak a klasszikus hagyatéki, temetkezési, esetleg egészségügyi kérdésekre terjedhet ki, hanem beletartozhat a gondoskodás azokról a szeretteinkről, akiknek mindennapi életét halálunk közvetlenül is érinti. A gyászoló család és barátok teendőit, krízishelyzettel való megküzdését és további életét könnyíthetjük meg néhány nehéz, de fontos kérdés átgondolásával, azaz az életvégi tervezés a gyász idejére is hatással lehet.

Amikor tehát életvégi tervezésről beszélünk, szó lehet:

  • a 60-65 év feletti évekről ill. gyógyíthatatlan vagy krónikus betegség terminális állapotáról
  • a haldoklás idejéről
  • a halál idejéről (legyen az előre várható vagy hirtelen, váratlanul bekövetkező)
  • a család és barátok számára a gyász idejéről, további életükről.

 

(A haldoklás fogalmát dr. Zubek László doktori értekezésében (Zubek, 2011) foglaltaknak megfelelően használjuk.)