Blog


A halál ma komoly tabunak számít, nem beszélünk róla, zavarba jövünk tőle, így azonban segítséget sem kapunk életünk utolsó életszakaszához, pedig generációkra kihatóan nem mindegy, milyen körülmények között telik.

Az emberek haláltudatát és halálfélelmét számos kulturális és egyéni tényező alakítja, de a legtöbbünket – teljesen érthetően – erős szorongás fog el ha az élet végességére, saját halálunkra gondolunk. Míg akár 80-100 évvel ezelőtt sokkal természetesebben kapcsolódott az élethez a halál ténye, manapság nem sok kapaszkodót találunk a környezetünkben az életvégi időszakhoz.

Read More

Kegyeleti szoba – méltóság a búcsúzásban is (Szerző:  Csikós Dóra 2016. április 15.) A hospice szemléletű gondozás egyik keveset emlegetett összetevője a kegyeleti szoba. Az intézményi ápolásban ez egy olyan külön helységet jelent, ahova a halál bekövetkezte és a holttest lemosdatása után, de még elszállítása előtt helyezik az elhunytat, így téve lehetővé az itt maradt családtagok, az ápolásban részt vevők számára az intim búcsú...

Read More

A korai felismerés szerepe az egészség megőrzésében  (Szerző: Patkós Ilona informatikus-könyvtáros, ÉTA önkéntes) Ha valaki rászánja magát arra, hogy az életvégi tervezést komolyan vegye, akkor jó eséllyel egyszer csak egészsége megőrzéséről is elkezd tudatosan gondolkodni. Sokat halljuk, hogy a korai felismerés milyen fontos bizonyos betegségek megelőzésében. Erről a témáról gyűjtötte össze a legfontosabb információkat blogszerző...

Read More

Hagyatéki minimál tervezés  (Szerző: Csikós Dóra 2016. február 17.) Ma még ritkán írnak végrendeletet az emberek, de nincs is mindenkinek szüksége rá. Ha jók a családon belüli kapcsolatok, ha könnyen átlátható a hagyaték, akkor a hagyatéki eljárás során egyszerűen rendezhető az örökség. Egyvalamit azonban érdemes tudni: a jegyző illetve a hagyatéki leltárelőadó az örökösök bejelentése alapján készíti el a hagyatéki leltárt, tehát...

Read More

Szép halál – egy történet a XIX. századból (Szerző: Mészáros Balázs, történész 2014. november 5.) Az, ahogy a halálról gondolkodunk, és ahogy a haldoklóhoz viszonyulunk, ugyanúgy történelmi koronként változik, mint az ideális otthonról vallott elképzeléseink, táplálkozási szokásaink vagy a szexualitáshoz fűződő viszonyunk. A 19. században a szexualitás tabunak számított, ma nyíltan beszélünk róla, miközben a halálról a mai ember...

Read More

A beteg és családja azt hiszi, hogy minden orvos tisztában van az életvégi ellátásokkal, és hogy azért javasolják a további vizsgálatokat és a kezeléseket, mert az valóban segíthet, és hogy ha már nincs esély a gyógyulásra, akkor biztosan tájékoztatják az utolsó időkben rájuk váró nehézségekről és lehetőségekről. Ám sok orvos nem így gondolkodik, mivel nincs ilyenfajta képzettségük, az orvosi képzésben alig esik szó arról, hogy mi a teendő a páciensekkel, akik a kezelésre már nem reagálnak. Arra képezték őket, hogy diagnózist állítsanak és kezeljék a betegséget. A fájdalom- és tünetcsillapítás, a várható következményekről és a lehetséges gondozási módokról való kommunikáció terén képzetlenek. Így még akkor is további vizsgálatokat, beavatkozásokat és kezelést rendelnek el, amikor már nincs remény a gyógyulásra, amikor ezeknek már nincs semmi haszna, értelme.

Read More