Gyámság


GYÁMSÁG – GONDOSKODÁS KISKORÚ GYERMEKRŐL 

Még belegondolni is rossz, hogy kiskorú gyermekeink árván maradhatnak nélkülünk. Szerencsére nem is történik meg gyakran, de ha fontos számunkra, hogy az életvégi kérdéseknek ezt a pontját is elrendezzük, akkor érdemes ismerni jogainkat, lehetőségeinket. Úgy véljük, némi megnyugvást jelent, ha a szülő tudja, ő választotta ki azt a személyt, aki majd helyette felneveli gyermekét. Lássuk, milyen jogi lehetőségekkel rendelkezik egy szülő, hogyan rendezheti el gyermekei sorsát arra az esetre, ha vele valami történne.

Egy kis alapvetés: Minden gyermek vagy szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyeletet a szülők alapesetben közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A különélő szülők azonban megállapodhatnak úgy is, hogy a szülői felügyeletet csak az egyikük gyakorolja. Egyezségüket a bíróság jóváhagyja, vagy a gyámhivatal jegyzőkönyvbe foglalja. Ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

Egyik vagy mindkét szülő halála – a túlélő szülő jogai és a gyámrendelés 

Ha a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, és az egyik szülő meghal, akkor a szülői felügyelet természetesen a túlélő szülőt illeti meg.

Ha az a szülő hal meg, aki a szülői felügyeletet egyedül gyakorolta, a felügyelet a túlélő szülőt illeti meg, feltéve, hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt. Ilyenkor a gyámhatóság felhívja őt a szülői felügyeleti jogok gyakorlására. Ez alól van azonban néhány kivétel, pl. nem hívható fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására a túlélő szülő, ha cselekvőképtelensége, kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképessége, cselekvőképességének a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében való részleges korlátozottsága, ismeretlen helyen való tartózkodása vagy a szülői felügyelet ellátásában való tényleges akadályoztatottsága miatt szünetel a szülői felügyeleti joga, vagy ha az a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétben áll.

A jog tehát azt az alapelvet követi, hogy a gyermek számára a legtöbb esetben az a legjobb, ha saját szüleivel, saját családjával tud felnőni. Az egyik szülő halála esetén alapvetően mindig a túlélő szülőt illeti meg a gyermek felügyeleti joga, így ő fogja tovább nevelni a gyermeket még akkor is, ha addig a másik szülő egyedül gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat.

De mi a helyzet akkor, ha mindkét szülő meghal, vagy a különélő szülő a fenti okok valamelyike miatt nem hívható fel a szülői felügyelet gyakorlására? 

Ilyenkor a gyermek szülői felügyelet nélkül marad, és részére gyámot kell rendelni. A gyám lesz a gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gyámot a gyámhatóság rendeli ki.

A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban* vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. Elsősorban a szülők akaratát kell figyelembe venni a gyámrendeléskor. Mivel a gyámnevezés formája szabályokhoz kötött, ezért ennek lehetőségeire külön kitérünk majd.

Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendel gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul, elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak.

A gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venni. Nem rendelhető a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.

A gyámnevezés lehetőségei 

A szülői felügyeletet gyakorló szülők közokiratban* vagy végintézkedésben gyámul nevezhetnek meg valakit maguk helyett, arra az esetre, ha halál vagy más akadályoztatás miatt nem tudnák ellátni szülői feladatukat. A szülőknek arra is van lehetőségük, hogy bizonyos személyeket kizárjanak a gyámság alól. A szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a gyámhivatal előtt is megteheti. A gyámnevezési eljárást annál a gyámhatóságnál kezdeményezhetik, amelynek területén a szülők lakóhelye (bejelentett állandó lakcíme) található. Ha a szülői felügyelet gyakorlására közösen jogosult szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, az illetékességet a gyermek lakóhelye határozza meg. A gyámhivatal a gyámnevezést jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek tartalmaznia kell a gyermek és a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását a lakóhely változásának bejelentésére. Ha a szülő később bejelenti lakóhelyének megváltozását, a gyámhivatal a jegyzőkönyv egy példányát megküldi az illetékessé vált gyámhivatalnak. A lakóhelyváltozás bejelentése azért is olyan fontos, mert a gyámrendelési eljárásban is a lakcím szerinti gyámhivatal az illetékes!

A közokirati forma mellett végrendeletbe is foglalhatjuk a gyámrendelést, ezzel erősítve meg szándékunkat a gyám személyére vonatkozóan. Végrendeletünkben részletesebben leírhatjuk a gyermek(ek) további gondozására, nevelésére vonatkozó kéréseinket. Mivel a  végrendeletnek van néhány fontos alaki követelménye, ezért figyelni kell rá, hogy ezeknek megfeleljen, nehogy azt később érvénytelennek nyilvánítsák. (Magánvégrendelet írásához készült segédletünket megtalálja a Segédletek oldalon.)

Vitás esetek a gyámrendelés során 

Ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot és mindketten rendelkeztek arról, hogy haláluk esetén ki legyen a gyám, de eltérő gyámot neveztek meg, haláluk esetén a gyámhatóság  a gyermek érdekét mérlegelve fogja eldönteni, hogy melyikük lássa el a gyámságot.

Bizonyos esetekben a gyámhivatal mellőzheti a nevezett gyámot:

  • ha a gyámságot nem vállalja,
  • ha gyámságot nem viselhet (vele szemben kizáró ok áll fenn),
  • ha a gyámság gyakorlásában akadályozva van,
  • valamint, ha kirendelése a gyermek érdekét veszélyeztetné.

Nem rendelhető gyámul az a személy,

a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;

b) aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették;

d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy

e) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.

Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő azt a személyt zárta ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.

Szakértő:

dr. Bennett Lili
jogász, az Életvégi Tervezés Alapítvány alapító tagja


 

*Közokirat fogalma: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.