Hagyaték rendezése


HAGYATÉK RENDEZÉSE 

Ha valaki meghal, akkor a hozzátartozók többnyire alig ismerik ki magukat a tennivalók útvesztőjében. Tájékozatlanok többek között az örökléssel kapcsolatban is, pedig érdemes tisztában lenni jogainkkal és lehetőségeinkkel. Arra pedig igazán kevesen gondolnak, hogy hagyatékukat előzetesen elrendezzék. Az ideális az lenne, ha megosztanánk szeretteinkkel az anyagiakkal kapcsolatos adatokat, és hivatalosan rendelkeznénk hagyatékunk sorsáról. De kevesen érzik ennek szükségét, sőt van, ahol kifejezetten illetlenség szóba hozni a családi vagyoni viszonyokat. Ezt természetesen tiszteletben kell tartani, ám már az is nagy segítséget jelenthet egy súlyos baleset vagy halál esetén, ha az adott családtag előzetesen átgondolja és feljegyzi az alapvető tudnivalókat a vagyonával kapcsolatban vagy megjelöl egy olyan kapcsolattartót, aki kezeli ezeket az információkat. 

Az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás eljárási rendjét a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) szabályozza.A hagyatéki eljárás általában hivatalból indul meg a halottvizsgálati bizonyítványnak az illetékes jegyzőhöz történő megküldésével. Ezt követően a jegyző gondoskodik az örökhagyó hagyatékának leltározásáról, az ún. hagyatéki leltár felvételéről. A hagyaték leltározásának célja az örökhagyó után maradt azon vagyon megállapítása, amely az örökösöket illeti. A Hetv. meghatározza azokat az eseteket, amikor a hagyaték leltározása kötelező. A hagyatékot leltározni kell például, ha az alábbiak közül bármelyik a hagyaték részét képezi:

  • ingatlan
  • belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi részesedés
  • lajstromozott vagyontárgy
  • a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300 000 Forint) meghaladó értékű ingó vagyon

Leltárra van szükség akkor is, ha valószínűsíthető, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét, de leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, illetve akkor, ha a törvényben meghatározott örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van. Az elkészült hagyatéki leltár megküldésre kerül a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző részére.

A hagyaték átadására általában hagyatéki tárgyaláson kerül sor. Amennyiben az örökhagyó után maradt végintézkedés, a közjegyző az alapján adja át az örökösöknek a hagyatékot. Végintézkedés hiányában a hagyatékátadás menetét a törvényes öröklés rendje határozza meg. Az örökösöknek mindkét esetben lehetőségük van a hagyatékot a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel (osztályos egyezség) felosztani egymás között.

Bizonyos esetekben a közjegyző a hagyatékot átadhatja tárgyaláson kívül is. Ennek feltétele, hogy az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, és

  • csak egy törvényes örökös van, vagy
  • az örökösként érdekeltek egyezően úgy nyilatkoznak, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják a közöttük a hagyatékra vonatkozóan létrejött olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható, vagy
  • a póthagyatéki eljárásban, vagy
  • az örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes.

A hagyaték átadásáról a közjegyző hagyatékátadó végzéssel határoz.

Előfordul, hogy hagyatéki eljárás lefolytatására és a hagyaték végzéssel történő átadására egyáltalán nem kerül sor. Ebbe a körbe tartoznak azok az esetek, amikor a hagyaték leltározása sem kötelező, mert az örökhagyó után csak ingó vagyon maradt, amelynek értéke nem haladja meg a 300 000 forintot, vagy egyáltalán nem maradt hagyatéki vagyon. Ilyen esetekben szükséges az öröklési rend igazolása, azaz az örökös(ök) személyének, a hagyatékban való részesülés jogcímének és arányának megállapítására. Ezt a közjegyző  az ún. öröklési bizonyítvánnyal teszi meg annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az öröklési rend igazolása szükséges. Kiállításához a 300 000 forintot meg nem haladó ingó vagyonból álló hagyaték esetén a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként érdekelt között öröklési jogi vita nincs.

Az eljárás még egyszerű esetekben is gyakran 1 évig elhúzódik, ha pedig perre is sor kerül, akkor akár évekig is eltarthat, mire az örökösök hozzájutnak az örökséghez. Családfenntartónak és kiskorút nevelő szülőknek különösen érdemes a hosszas eljárások elkerülése érdekében előre elrendezni az örökséget és a kiskorúak gyámságát egyaránt. Előfordulhat, hogy hiába van a családban nagyobb vagyon, a családfenntartó halála után hónapokig nem férnek hozzá a tartalékokhoz, így a hozzátartozók szorult helyzetbe kerülhetnek. Legalább a vagyon egyes elemeit érdemes a közvetlen családdal megosztani, de a legjobb megoldás végintézkedés formájában rendezni az örökség sorsát.

Az eljárási szabályok mellett egyformán fontos az anyagi jogi szabályok ismerete is, amelyet az alábbiakban ismertetünk.

 

I. Hagyatékrendezés végintézkedés nélkül

Ha valaki nem rendelkezik érvényes végintézkedéssel hagyatékáról, vagy ilyen intézkedésről a hagyatéki eljárás során a közjegyző nem szerez tudomást, akkor a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje határozza meg, amelyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) VII. könyvének 3. része ír elő.

 

II. Hagyatékrendezés végintézkedéssel
A végintézkedésnek több fajtája is van, melyet a már említett Ptk. VII. könyve szabályoz.

1. Közvégrendelet

A közjegyző előtt tett végrendeletet közvégrendeletnek nevezik, ez közjegyzői okiratnak számít. Korlátozottan cselekvőképes személy, vak, írástudatlan és olyan személy, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, csak közvégrendeletet tehet.

2. Magánvégrendeletek 

  • Írásbeli magánvégrendeletet bármely más személy tehet, saját (közönséges írásjeleket használó) kézírással és saját aláírásával. Számítógéppel is írhatunk, vagy akár mással is írathatunk magánvégrendeletet, de ekkor két tanú együttes jelenlétében kell a rendelkezőnek aláírnia az iratot, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak kell elismernie, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúknak is alá kell írniuk.
    Akár mással íratjuk, akár magunk írjuk (kézírással vagy gépírással) az aláírt végrendeletet, lehetőségünk van azt végrendeletként feltüntetve közjegyzőnél személyesen letétbe helyezni, ilyenkor tanúk nem kellenek, a végrendelet a közreműködésük nélkül is érvényes lesz. Mivel a végrendeletnek számos formai és tartalmi követelménye van, amelyek hiánya érvénytelenséget eredményezhet, ezért érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni annak megírásakor. Az ebben jártas ügyvédek a hagyatéki rendezés lehetőségeiről is teljes körű tájékoztatást tudnak adni. A végrendelet egy eredeti példányát szokás az ügyvédnél is letétbe helyezni, és erről legalább az egyik örököst tájékoztatni. (Letölthető segédletünk Magánvégrendelet írásához.) 
  • Szóbeli végrendeletet  az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Ennek a kivételes esetnek is megvannak a formai követelményei.

Közös végrendeletet (magánvégrendeletet, vagy közvégrendeletet) tehetnek a házastársak az életközösség fennállása alatt, bizonyos formai szabályok betartásával.

A végrendelet bármikor visszavonható, és a visszavonással hatálytalanná válik. Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbit visszavontnak kell tekinteni, hatályban maradnak azonban a korábbi végrendelet új végrendelettel nem ellentétes rendelkezései.

Fontos megemlíteni, hogy az egyén csak szellemi képességei birtokában végrendelkezhet, az ügyvéd felelőssége annak eldöntése, hogy a végrendelkező beszámítható-e. Demens személy csak közjegyző előtt végrendelkezhet, és senki nem mondhatja el helyette a rendelkezés tartalmát. Sok esetben sajnos túl későn születik meg az igény az örökség elrendezésére, így marad a törvényes öröklés rendje szerinti hagyatékátadás.

3. Hagyatékrendezés öröklési szerződéssel
A hagyaték sorsáról öröklési szerződésben is gondoskodhatunk, ebben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek  nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Az öröklési szerződésben az örökhagyó bármilyen végrendeleti intézkedést tehet, ám az öröklési szerződés megváltoztatása – a tulajdonjogi viszonyok változása miatt – anyagi terheket (pl illetéket) von maga után. Öröklési szerződést tehát abban az esetben érdemes tenni, ha az örökléssel járó bizonyos anyagi terhektől meg akarjuk kímélni az örököst, és a közöttünk lévő viszonyok várhatóan nem változnak, illetve a hagyaték szerkezete és az örökösök közötti viszonyok tisztázottak.

4. Halál esetére szóló ajándékozás

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésre az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.
Magánvégrendelet segédlet megtekintése