A Hospice–Palliatív konferencián jártunk


A Hospice–Palliatív konferencián jártunk

(Szerző:  Ocsovszky Zsófia 2019. április 29.)

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület Országos Értekezletén (2019. április 12., Benczúr Hotel) a legígéretesebb állítást dr Benyó Gábor, az egyesület elnökhelyettese tette: Nemzeti hospice és palliatív stratégia készül, és ez hosszú távon jelöli ki az ellátás irányvonalát és finanszírozását.

Magyarország a számok szintjén az ellátás tekintetében Közép-Európában az élmezőnyben van, és a terület az utóbbi 28 évben (1991: elindult a Magyar Hospice Alapítvány) nagyon sokat fejlődött, azonban mára mégis némi lassulás, stagnálás tapasztalható. Az Economist 2015-ben készült felmérése szerint (Quality of Death Index) Magyarország a 80 felmért ország középmezőnyében, a 42. helyen áll. Sajnos ami az ellátási környezet (palliatív ellátás, egészségügy) indexet illeti , hazánk az 57. helyen áll, megelőz minket többek között Venezuela és Zimbabwe is. Ahogyan Dr. Benyó Gábor is hangsúlyozta, a legsürgetőbb tennivalók között éppen utóbbi fejlesztése áll(ágyak száma, ellátó helyek száma), valamint ezen túl a legfontosabb feladatok jelenleg a palliatív szakma erősítése, képviselete az egészségügyön belül, és a jogi környezet tisztázása.

Tény, hogy 2017-ben a hospice-palliatív otthoni ellátási terület 1 milliárd forint pluszforrást kapott, azonban hiába a plusz forrás, az otthoni ellátás kihasználtságában elmaradás mutatkozik. Ezt többek között az osztályos kezelőorvosok, háziorvosok alulinformáltsága okozza, hiszen a 217/1997 Kormányrendelet értelmében „A biztosítottat fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra saját vagy kezelőorvosi kezdeményezésre a háziorvos…. utalhatja be.” Ezért is nagyon fontos az egészségtudatosság és jól informáltság, hogy önmagunkat és családtagjainkat menedzselni tudjuk a néha kissé nehézkesen működő rendszerben.

Dr. Hegedűs Katalin az életvégi döntésekkel foglalkozó munkacsoport (melynek Alapítványunk is oszlopos tagja) eredményeit, tevékenységét mutatta be. A munkacsoport tagjai: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív terápiás Klinika, Pécsi Egyetem Alapellátási Intézet, Pécsi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Magyar Hospice-Palliatív Egyesület, Életvégi Tervezés Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, EMMI Integrált Jogvédelmi Szolgálat. A munkacsoport azért jött létre, hogy az 1997-e EÜ törvényben leírt élő végrendelet, az egészségügyi önrendelkezés, kezelések visszautasításának intézményének működését előmozdítsa, és segítse a betegek önrendelkezési jogainak érvényesülését. A munkacsoport legfontosabb eredménye, hogy létrejött egy élő végrendelet – minta dokumentum, melyet mind a TASZ, mind pedig az Életvégi Tervezés Alapítvány honlapjáról letölthetnek az érdeklődők (Segédlet Előzetes egészségügyi rendelkezés (Élő végrendelet) előkészítéséhez).